A jól időzített hitelfelvétel hatalmasat lendíthet egy vállalkozás piaci lehetőségein. Ha felelősen és átgondolt stratégiával nyúlunk ehhez az eszközhöz, stabilizálhatjuk a cég anyagi helyzetét vagy akár utat nyithatunk a fejlődéshez. Bár ma már számos szakember, pénzügyi szolgáltató vállalkozás és tanácsadó cég kínál segítséget a hitelfelvétellel járó adminisztrációhoz, igazán jól azonban csak akkor lehet felmérni, mivel is jár ez a döntés, ha magunk is ismerjük a vállalkozói hitelezés alapfogalmait.
Kisokosunk nem jogi szakszöveg és nem minősül jogi tanácsadásnak, csupán egy szakértői tudástár, mely igyekszik segíteni egyszerű keretek között megérteni a vállalkozói hitelezés során leggyakrabban felmerülő szakszavakat.
AdósEgyszerűen: az adós az, akinek tartozása van valaki felé. A hitelek esetében az adós az, akinek a szerződés alapján a hitelezővel szemben tartozása áll fenn. Az ő kötelessége az igényelt összeget a határidőre visszafizetni, az összes járulékos költséggel, kamattal, egyéb díjakkal együtt. Lehet magánszemély vagy jogi személy (pl. vállalkozás) is.
Balloon fizetésA balloon fizetés alkalmazása során a hitel utolsó részlete magasabb a többinél, vagyis egy nagyobb törlesztőrészlet marad az utolsó esedékességre. Ezt a megoldást sokszor alkalmazzák a beruházási hitelek esetében, hiszen ekkor az utolsó törlesztéskor már azzal is lehet számolni, hogy a befektetés hasznot hozott és megtérült az adós számára.
BiztosítékA hitelező a biztosíték kérésével csökkenteni tudja a hitelezés kockázatát. A biztosíték nem egyenlő a fedezettel, nagyobb halmaznak tekintjük. Olyan garancia elemek, amelyek biztosítják, hogy a hitel összege akkor is vissza legyen fizetve, ha az adós valamilyen okból nem tud vagy akar törleszteni. Léteznek tárgyi biztosítékok (ilyen például a jelzálog vagy az értékpapír) és személyi biztosítékok, ilyen például a kezesség vagy az állami garancia. A megfelelő biztosíték nyújtása segíthet, hogy a leendő adós könnyebben vagy kedvezőbb feltételek mellett jusson hitelhez.
Cégképviseleti jogCégképviseleti joggal a cég vezető tisztségviselői rendelkeznek (ügyvezető, cégvezető, vezérigazgató). A cégképviseleti joggal megbízott személyt a cégtulajdonosok jelölik ki. Lehetőség van arra is, hogy ezt a jogosultságot a cégvezetőre, vagyis, a társaság ügyeiben teljes körűen eljáró személyre bízzák. A képviselet módja lehet önálló, vagy más személlyel együttesen gyakorolható. A jogot ügyek egy bizonyos csoportja esetén egy kiválasztott munkavállaló is megkaphatja. Ehhez vagy a cégvezetők írásos megbízására van szükség, de akkor ezt a jogot együttesen kell gyakorolnia egy másik, képviseletre jogosult személlyel. Lehetőség van arra is, hogy a képviseleti joggal járó jogkört az alapító okiratban határozzák meg. Ekkor az üzletági vezető akár önállóan is jogosult lehet az aláírásra.
CégnyilvántartásA cégnyilvántartás a földhivatali nyilvántartáshoz hasonlóan tartalmazza a Magyarországon bejegyzett cégek összes nyilvános adatát. Az adatok nyilvánosan lekérhetők a
www.e-cegjegyzek.hu oldalról.
ElőtörlesztésA hitel futamideje során a tervezett esedékességhez képest megelőző időpontban történő törlesztést jelenti. Az előtörlesztés, mint kvázi túlfizetés, a tartozást csökkenti, és ezáltal a jövőbeni törlesztést is módosítja. Emiatt általában a hitelező díjjal terheli.
FedezetA hitel fedezete többnyire egy értéktárgy vagy ingatlan (jelzálog), amely biztosítékul szolgál a hitelezőnek arra az esetre, ha az adós nem tudja visszafizetni a hitelt. A hitelező, hitelterméktől függően feltételül szabhatja a megfelelő fedezet biztosítását. Amennyiben az adós nem törleszt, a fedezet értékesítésével megtérülhet a hitel, annak kamatai és az ügyintézésből származó egyéb költségek is.
AKTUÁLISAN ELÉRHETŐ TERMÉKEK:
Széchenyi Mikrohitel MAX+
Akár 50.000.000 forint
Fix 5%-os kamattal
Akár ingatlan célra is
Érdekel Jelenleg nem elérhető
EXIM Kishitel
Akár 150.000.000 Ft hitelösszeg
Beruházási és forgóeszköz hitelcélra
Exportőr cégek részére
Részletek Széchenyi Beruházási Hitel MAX
Akár 400.000.000 forint
Fix 1,5%-os kamattal
Maximum 10 év futamidő
Érdekel
Folyósítási díj, vagy folyósítási jutalékEzt a kezdeti költséget a hitel folyósításakor, vagyis az hitelösszeg kiutalását megelőzően kell megfizetni a hitelező felé. A jutalék általában a hitel összegének legfeljebb 1-2%-a. Bizonyos esetekben ezt a díjat a folyósítás előtt kell megfizetni, máskor a hitel összegéből vonják le a költség fedezetét. A támogatott, gazdaságélénkítő vagy válságkezelő hitelek esetében a bankok gyakran el is engedik ezt az összeget.
FutamidőA futamidő az az időtartam, amíg az adósnak a hitelt vissza kell fizetnie. A futamidő alatt általában meghatározott részletekben (például havonta) kell törleszteni a hitel összegét és az ezzel kapcsolatos kamatokat és díjakat. A türelmi idő is a futamidő része.
Hitelbírálati díjAz az összeg, amelyet az adós azért fizet, hogy a bank megvizsgálja, teljesíti-e az adott hitel felvételéhez szükséges feltételeket. Előfordulhat, hogy a hitelbírálati díjat csak sikeres szerződéskötés esetén kell megfizetni, de sok pénzintézet a vizsgálat eredményétől függetlenül felszámolhatja a hitelbírálathoz szükséges költségeket.
Hiteles cégkivonatA hiteles cégkivonat tartalmazza a cég minden, a cégnyilvántartásban nyilvántartott, kiállításkor hatályos adatát. A hiteles cégkivonat mindenkori tartalmát a Cégnyilvánosságról szóló törvény szabályozza. A cégkivonat hitelességét ügyvédi, vagy közjegyzői ellenjegyzés adja meg. Tartalmát tekintve a cégről elérhető aktuális információkat tartalmazza, ezzel szemben a cégtörténet a cég alapításától eltelt, és a cégnyilvántartásban nyilvántartott valamennyi adatát, és azok változását is tartalmazza.
HitelezőA hitelező egy, a hitelszerződésben foglalt összeget kölcsönöz egy személy vagy vállalkozás részére. Ez az összeg a hitel, a hitel felvevője pedig az adós. A hitelező adóstól az összeg részletekben történő megtérítését kéri, a szolgáltatásért pedig kamatot számol fel. A hitelező a hitel folyósításával kockázatot vállal, ezért általában valamilyen biztosítékot kér az adóstól, hogy kockázatait ellensúlyozza.
Inkasszó, vagy inkasszós felhatalmazásAz inkasszós felhatalmazás során az adós/fizető személy vagy jogi személy felhatalmazza a hitelezőt, hogy a számlájáról azonnali beszedési megbízással leemelje a megfelelő összeget, például a hitel törlesztőrészletét.
Jelzálog vagy jelzálogjogA jelzálogjog a hitel biztosítékaként szolgáló szerződéses kötelezettség. Ingatlan fedezetbe vonása esetén a hitelező a jelzálogjogot bejegyezteti a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra a területileg illetékes Földhivatalnál. A jelzálogjoggal biztosított ingatlan értéke garantálja a bank számára, hogy a tartozás ki lesz fizetve. Amennyiben az adós nem törleszti a hitelt megfelelően, a jelzálog tárgya végrehajtható. A hitelezők sok esetben jelzálogjogot megerősítendő azt is előírják, hogy az ingatlant nem lehet elidegeníteni (eladni) vagy tovább terhelni a hitel futamideje alatt - akkor sem, ha a jelzálog értéke kisebb, mint az ingatlan bank által elfogadott piaci értéke. Ez az elidegenítési és terhelési tilalom.
Kamat, kamatfelárA hitelügyletben a pénzhasználat díja a kamat, melyet a futamidő során az adós fizet a hitelezőnek. A kamatszámításnak többféle módját alkalmazzák a hitelezők, terméktől, és szokásjogtól is függően. Beszélünk fix és változó kamatozásról, valamint alapkamatról és kamatfelárról.
- Fix kamatozás esetén a futamidő egésze, vagy egy része során a kamat ráta állandó, nem változhat.
- Változó kamatozás esetén a futamidő során a kamat időszakonként változhat, valamely index változása (pl. BUBOR, EURIBOR) szerint.
- Alapkamatnak nevezzük általában azt a rátát, amely szerint a változó kamatunk módosulhat, ilyen lehet az inflációs ráta, BUBOR, stb.
- Kamatfelárnak nevezzük a kamatráta azon komponensét, melyet az alapindexre kell rászámolni.
Kezdeti díjakA hitelfelvétel költségekkel jár. Ezek egy része, az úgynevezett kezdeti díj kategóriájába tartozik, amelyet a hitel folyósítását megelőzően kell megfizetni. A díjak egy részét a hitelező részére kell megfizetni, más részük pedig a hitelügylethez közvetlenül kapcsolódó, de nem a hitelező részére megfizetendő díjak.
Ezek többnyire egyszeri kiadások, mint például:
- Hitelbírálati díj
- Szerződéskötési díj
- Folyósítási díj
- Értékbecslési díj
- A közjegyző munkadíja
- Vagyonbiztosítási díj
Kezes, kezességA kezesség a hitel egyik legfontosabb biztosítéka, mellyel az ügyletbe bevont résztvevők elkötelezettségét igyekszik a hitelező biztosítani. Kezes az a személy, vagy szervezet, aki teljes vagyonával felelősséget vállal a hitelügyletben a hitel visszafizetésére. Kezességen belül megkülönböztethetünk egyszerű (sortartó) kezességet és készfizető kezességet, mely egyetemleges, vagyis sorrendiség nélkül érvényesíthető. A hitelszerződések esetén a bankok kizárólag készfizető kezességet fogadnak el.
Kölcsönszerződés / hitelszerződésA kölcsönszerződés tartalmáról a
Ptk. rendelkezik. A legegyszerűbb kölcsönszerződésben a hitelező által folyósított hitel összege, futamideje és kamatai foglaltatnak benne. A pénzintézetekkel kötött hitelszerződésekben általában a különböző feltételek, biztosítékok és sok más egyéb adat is szerepel.
Közjegyzői okiratEzt az iratot közjegyző készíti. A dokumentum formátumáról a 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) rendelkezik. A közjegyzői okirat szerepe hitelezői szempontból, hogy abban az esetben, ha az adós nem, vagy nem megfelelően fizet, a közokiratba foglalt követelés bírósági eljárás nélkül közvetlenül végrehajtható legyen. Ez a dokumentum közhitelesen igazolja a kötelezettségvállalás, a hitelügylet feltételrendszerét, kezdetét. Formáját tekintve a gyakorlatban kétféle közjegyzői okiratot alkalmaznak: lehet szó egyoldalú tartozáselismerő okiratról, vagy kétoldalú közjegyzői okiratról. Utóbbi esetben egyszerre van jelen a szerződéskötéskor a hitelező képviselője, a közjegyző, valamint az ügyfelek.
NAV adóigazolásTöbbnyire nullás vagy nemleges adóigazolást értünk alatta. Ez az okirat azt tanúsítja, hogy az adott személynek, vagy szervezetnek nincs tartozása a NAV felé. A dokumentum az Ügyfélkapun keresztül is igényelhető.
ÓvadékAz óvadék a biztosítékok egyik formája. A követelés biztosítására az adós valamilyen pénzügyi eszközt, például értékpapírt, vagy készpénzt ad át a hitelezőnek, melyből a hitelező az adóssal szembeni esedékes követeléseit közvetlenül kielégítheti.
ÖnerőAz önerőnek első sorban az ingatlan adásvételt finanszírozó, illetve beruházási, vásárlási hiteleknél van jelentősége. Ez a vételárnak, illetve a projekt költségvetésének az a része, amellyel az adósnak rendelkeznie kell a vásárlás előtt. Az önerőt – bizonyos termékeknél - hitelből is lehet finanszírozni, viszont mivel az önerő feladata a kölcsönadó kockázatának mérséklése, ilyenkor a hitel általában drágább.
Önkormányzati adóigazolásA NAV adóigazoláshoz hasonlóan ez a dokumentum is arra szolgál, hogy bizonyítsa: az adott cégnek vagy személynek nincsen adótartozása a székhelye, vagy telephelye szerint illetékes önkormányzat felé. Amíg a NAV igazolás az államháztartás felé nyilvántartott adó és egyéb jellegű köztartozás mentességet igazolja, addig az önkormányzati igazolás a helyi illetékességű adókról és közterhekről szól.
Szerződéskötési díjA pénzintézetek felszámolhatják a velük történő szerződéskötés költségeit, ez a szerződéskötési díj. Ez a díj nem összetévesztendő a közjegyzői díjjal, melyet a közokirat elkészítéséért a közjegyző felé kell megfizetni. Az összeget a szerződés megkötésekor kell megfizetni, akár akkor is, ha a hitel folyósítása csak később történik meg. A szerződéskötési díjat sok esetben a pénzintézetek elengedik, vagy akciók keretében jelentősen mérséklik azt.
Támogatott hitelA támogatott hitel kondícióit tekintve a piacinál kedvezőbb feltételek mellett vehető igénybe. A támogatást jellemzően az állam, vagy az EU valamely programja biztosítja, általában kamattámogatás formájában. A piacinál alacsonyabb kamatozás ugyanakkor nem feltétlenül jelent olcsóbb hitelt, jelentheti azt is, hogy adott kamatszint mellett a hitelező nagyobb kockázatot tud vállalni, pl. kevésbé j minősítésű ügyfelek finanszírozását is vállalhatja.
Törlesztés, törlesztési módozatokA hitel törlesztése során a pénzáram és azzal együtt a törlesztő részletek két fontos elemét kell megkülönböztetnünk: tőketörlesztés és kamatfizetés. Ezek összege adja a fizetendő törlesztőrészletet.
A tőketörlesztés a fennálló tőketartozásunk visszafizetése, míg a kamat a pénzhasználat díja.
A törlesztőrészletek mértékét eltérő módozatokkal szokás kiszámolni. A leggyakoribb módozatok az annuitás és a lineáris törlesztés. Annuitás esetén a hitelhez kapcsolódó havonta, vagy periódusonként esedékes fizetendő részlet a futamidő során egyenlő, így azonban a tőketartozásunk lassabban csökken. Lineáris módozat alkalmazása esetén a tőkerészletek kerülnek egyenlően elosztásra. Ez utóbbi esetben tehát a fizetendő kamat + tőkeösszeg havonta csökkenő mértékű, hiszen folyamatosan és egyenlő mértékben csökken a tőketartozás. Az annuitásos módszer előnye, hogy kiszámíthatóbb az adós részére, míg a lineáris módozattal kisebb lesz a teljes futamidő során fizetendő kamat mértéke.
Tulajdoni lapA tulajdoni lap az ingatlan legfontosabb azonosító dokumentuma. Ez az okirat az ingatlan-nyilvántartás adatait tartalmazza, az érintett ingatlanra vonatkozóan. Minden ingatlannak saját tulajdoni lapja van. Az ingatlanokat helyrajzi szám jelöli. A lap tartalmazza az ingatlan számszerűsíthető adatait, a tulajdonos(ok) adatait, illetve az ingatlanhoz tartozó jogokat (pl. haszonélvezeti jog, vételi jog), mindezeket historikusan visszamenőleg.
Türelmi időA türelmi idő általában azt jelenti, hogy a hitelt, illetve annak tőke részét késleltetve kell elkezdeni fizetni. A gyakorlatban a futamidő elején legtöbbször csak a kamatot köteles megfizetni az adós, a tőketartozás visszafizetését csak a türelmi idő lejárta után kell megkezdeni. Érdemes figyelembe venni, hogy azonos futamidő alatt így viszont kevesebb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a tőketartozást törlesszük. A türelmi idővel rendelkező hitelek törlesztőrészlete így jelentősen magasabb lehet.
ZálogjogosultA zálogjogosult az a személy, vagy szervezet, akinek a javára a zálogjogot megalapították. A zálogjog azt jelenti, hogy amennyiben a visszafizetés feltételei nem teljesülnek, a zálogjogosult a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet. Ő tehát az, akinek az érdekeit a jelzálog védi.
VégtörlesztésAz előtörlesztés azon válfaja, amikor a hitel tartozás teljes összege visszafizetésre, a hitelügylet pedig lezárása kerül az előre tervezett, és szerződésbe foglalt, futamidő vége előtt. Végtörlesztéskor a hitelező kimutatást készít a végtörlesztéshez befizetendő teljes összegről, mely tartalmazza a fennálló tőketartozást, a végtörlesztés időpontjáig felmerülő valamennyi kamat és egyéb díj jellegű költséget. A végtörlesztést követően pedig hitelező kiadja a biztosítékainak feloldásáról a törlési dokumentációt (pl. ingatlan jelzálog törlési engedély).
Vételi jogA vételi jog alapítása a jelzálogjoghoz hasonlóan szerződéssel történik. Ha egy adott dologra, jellemzően zálogtárgyra vételi jogot jegyeznek be határozott, vagy határozatlan időre, azt a vételi jog jogosultja a feltételek bekövetkezésekor megvásárolhatja az előre kikötött opciós áron. Gyakorlati példával élve, ha egy hitelügyletben jelzálogba vont ingatlant a hitelező vételi joggal is biztosít, nem fizetés esetén a hitelező gyakorolhatja vételi jogát az előre kikötött áron.
ZálogkötelezettA zálogkötelezett személy vagy gazdasági társaság az, aki a hitelszerződéskor felajánlott zálogtárgy tulajdonosa, vagyis legtöbbször annak az ingatlannak a gazdája, amelyre a jelzálogot bejegyezték. Ha valaki zálogkötelezett egy hitelben, az azt jelenti, hogy a hitelért kizárólag a zálogtárgy értékével felel, a jövedelmére nem terhelik rá az adós mulasztása miatt keletkezett tartozást és költségeket.