Vállalkozói hitel KISOKOS

2020.12.10. 14:00

A jól időzített hitelfelvétel hatalmasat lendíthet egy vállalkozás piaci lehetőségein. Ha felelősen és átgondolt stratégiával nyúlunk ehhez az eszközhöz, stabilizálhatjuk a cég anyagi helyzetét vagy akár utat nyithatunk a fejlődéshez. Bár ma már számos szakember, pénzügyi szolgáltató vállalkozás és tanácsadó cég kínál segítséget a hitelfelvétellel járó adminisztrációhoz, igazán jól azonban csak akkor lehet felmérni, mivel is jár ez a döntés, ha magunk is ismerjük a vállalkozói hitelezés alapfogalmait.

Kisokosunk nem jogi szakszöveg és nem minősül jogi tanácsadásnak, csupán egy szakértői tudástár, mely igyekszik segíteni egyszerű keretek között megérteni a vállalkozói hitelezés során leggyakrabban felmerülő szakszavakat.

Adós
Egyszerűen: az adós az, akinek tartozása van valaki felé. A hitelek esetében az adós az, akinek a szerződés alapján a hitelezővel szemben tartozása áll fenn. Az ő kötelessége az igényelt összeget a határidőre visszafizetni, az összes járulékos költséggel, kamattal, egyéb díjakkal együtt. Lehet magánszemély vagy jogi személy (pl. vállalkozás) is.
Balloon fizetés
A balloon fizetés alkalmazása során a hitel utolsó részlete magasabb a többinél, vagyis egy nagyobb törlesztőrészlet marad az utolsó esedékességre. Ezt a megoldást sokszor alkalmazzák a beruházási hitelek esetében, hiszen ekkor az utolsó törlesztéskor már azzal is lehet számolni, hogy a befektetés hasznot hozott és megtérült az adós számára.
Biztosíték
A hitelező a biztosíték kérésével csökkenteni tudja a hitelezés kockázatát. A biztosíték nem egyenlő a fedezettel, nagyobb halmaznak tekintjük. Olyan garancia elemek, amelyek biztosítják, hogy a hitel összege akkor is vissza legyen fizetve, ha az adós valamilyen okból nem tud vagy akar törleszteni. Léteznek tárgyi biztosítékok (ilyen például a jelzálog vagy az értékpapír) és személyi biztosítékok, ilyen például a kezesség vagy az állami garancia. A megfelelő biztosíték nyújtása segíthet, hogy a leendő adós könnyebben vagy kedvezőbb feltételek mellett jusson hitelhez.
Cégképviseleti jog
Cégképviseleti joggal a cég vezető tisztségviselői rendelkeznek (ügyvezető, cégvezető, vezérigazgató). A cégképviseleti joggal megbízott személyt a cégtulajdonosok jelölik ki. Lehetőség van arra is, hogy ezt a jogosultságot a cégvezetőre, vagyis, a társaság ügyeiben teljes körűen eljáró személyre bízzák. A képviselet módja lehet önálló, vagy más személlyel együttesen gyakorolható. A jogot ügyek egy bizonyos csoportja esetén egy kiválasztott munkavállaló is megkaphatja. Ehhez vagy a cégvezetők írásos megbízására van szükség, de akkor ezt a jogot együttesen kell gyakorolnia egy másik, képviseletre jogosult személlyel. Lehetőség van arra is, hogy a képviseleti joggal járó jogkört az alapító okiratban határozzák meg. Ekkor az üzletági vezető akár önállóan is jogosult lehet az aláírásra.
Cégnyilvántartás
A cégnyilvántartás a földhivatali nyilvántartáshoz hasonlóan tartalmazza a Magyarországon bejegyzett cégek összes nyilvános adatát. Az adatok nyilvánosan lekérhetők a www.e-cegjegyzek.hu oldalról.
Előtörlesztés
A hitel futamideje során a tervezett esedékességhez képest megelőző időpontban történő törlesztést jelenti. Az előtörlesztés, mint kvázi túlfizetés, a tartozást csökkenti, és ezáltal a jövőbeni törlesztést is módosítja. Emiatt általában a hitelező díjjal terheli.
Fedezet
A hitel fedezete többnyire egy értéktárgy vagy ingatlan (jelzálog), amely biztosítékul szolgál a hitelezőnek arra az esetre, ha az adós nem tudja visszafizetni a hitelt. A hitelező, hitelterméktől függően feltételül szabhatja a megfelelő fedezet biztosítását. Amennyiben az adós nem törleszt, a fedezet értékesítésével megtérülhet a hitel, annak kamatai és az ügyintézésből származó egyéb költségek is.

 

AKTUÁLISAN ELÉRHETŐ TERMÉKEK:

MFB Krízis Hitel &
MFB Krízis Hitel Plusz

Akár 300.000.000 Ft hitelösszeg
Legfeljebb 2,5% éves kamat
24 hónap türelmi idővel
Akár 15 évre
Érdekel

Szabad Felhasználású
Vállalkozói Hitel

Akár 100.000.000 forint
Szabadon felhasználható
Évi 6,5%-os kamattól + 3 havi BUBOR
Érdekel

MFB Gazdaság Újjáépítési Hitel Program – Beruházási Hitel

Akár 100.000.000 forint
Már induló vállalkozásoknak is
Érdekel

 

Folyósítási díj, vagy folyósítási jutalék
Ezt a kezdeti költséget a hitel folyósításakor, vagyis az hitelösszeg kiutalását megelőzően kell megfizetni a hitelező felé. A jutalék általában a hitel összegének legfeljebb 1-2%-a. Bizonyos esetekben ezt a díjat a folyósítás előtt kell megfizetni, máskor a hitel összegéből vonják le a költség fedezetét. A támogatott, gazdaságélénkítő vagy válságkezelő hitelek esetében a bankok gyakran el is engedik ezt az összeget.
Futamidő
A futamidő az az időtartam, amíg az adósnak a hitelt vissza kell fizetnie. A futamidő alatt általában meghatározott részletekben (például havonta) kell törleszteni a hitel összegét és az ezzel kapcsolatos kamatokat és díjakat. A türelmi idő is a futamidő része.
Hitelbírálati díj
Az az összeg, amelyet az adós azért fizet, hogy a bank megvizsgálja, teljesíti-e az adott hitel felvételéhez szükséges feltételeket. Előfordulhat, hogy a hitelbírálati díjat csak sikeres szerződéskötés esetén kell megfizetni, de sok pénzintézet a vizsgálat eredményétől függetlenül felszámolhatja a hitelbírálathoz szükséges költségeket.
Hiteles cégkivonat
A hiteles cégkivonat tartalmazza a cég minden, a cégnyilvántartásban nyilvántartott, kiállításkor hatályos adatát. A hiteles cégkivonat mindenkori tartalmát a Cégnyilvánosságról szóló törvény szabályozza. A cégkivonat hitelességét ügyvédi, vagy közjegyzői ellenjegyzés adja meg. Tartalmát tekintve a cégről elérhető aktuális információkat tartalmazza, ezzel szemben a cégtörténet a cég alapításától eltelt, és a cégnyilvántartásban nyilvántartott valamennyi adatát, és azok változását is tartalmazza.
Hitelező
A hitelező egy, a hitelszerződésben foglalt összeget kölcsönöz egy személy vagy vállalkozás részére. Ez az összeg a hitel, a hitel felvevője pedig az adós. A hitelező adóstól az összeg részletekben történő megtérítését kéri, a szolgáltatásért pedig kamatot számol fel. A hitelező a hitel folyósításával kockázatot vállal, ezért általában valamilyen biztosítékot kér az adóstól, hogy kockázatait ellensúlyozza.
Inkasszó, vagy inkasszós felhatalmazás
Az inkasszós felhatalmazás során az adós/fizető személy vagy jogi személy felhatalmazza a hitelezőt, hogy a számlájáról azonnali beszedési megbízással leemelje a megfelelő összeget, például a hitel törlesztőrészletét.
Jelzálog vagy jelzálogjog
A jelzálogjog a hitel biztosítékaként szolgáló szerződéses kötelezettség. Ingatlan fedezetbe vonása esetén a hitelező a jelzálogjogot bejegyezteti a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra a területileg illetékes Földhivatalnál. A jelzálogjoggal biztosított ingatlan értéke garantálja a bank számára, hogy a tartozás ki lesz fizetve.  Amennyiben az adós nem törleszti a hitelt megfelelően, a jelzálog tárgya végrehajtható. A hitelezők sok esetben jelzálogjogot megerősítendő azt is előírják, hogy az ingatlant nem lehet elidegeníteni (eladni) vagy tovább terhelni a hitel futamideje alatt - akkor sem, ha a jelzálog értéke kisebb, mint az ingatlan bank által elfogadott piaci értéke. Ez az elidegenítési és terhelési tilalom.
Kamat, kamatfelár
A hitelügyletben a pénzhasználat díja a kamat, melyet a futamidő során az adós fizet a hitelezőnek. A kamatszámításnak többféle módját alkalmazzák a hitelezők, terméktől, és szokásjogtól is függően. Beszélünk fix és változó kamatozásról, valamint alapkamatról és kamatfelárról.

  • Fix kamatozás esetén a futamidő egésze, vagy egy része során a kamat ráta állandó, nem változhat.
  • Változó kamatozás esetén a futamidő során a kamat időszakonként változhat, valamely index változása (pl. BUBOR, EURIBOR) szerint.
  • Alapkamatnak nevezzük általában azt a rátát, amely szerint a változó kamatunk módosulhat, ilyen lehet az inflációs ráta, BUBOR, stb.
  • Kamatfelárnak nevezzük a kamatráta azon komponensét, melyet az alapindexre kell rászámolni.
Kezdeti díjak
A hitelfelvétel költségekkel jár. Ezek egy része, az úgynevezett kezdeti díj kategóriájába tartozik, amelyet a hitel folyósítását megelőzően kell megfizetni. A díjak egy részét a hitelező részére kell megfizetni, más részük pedig a hitelügylethez közvetlenül kapcsolódó, de nem a hitelező részére megfizetendő díjak.

Ezek többnyire egyszeri kiadások, mint például:

  • Hitelbírálati díj
  • Szerződéskötési díj
  • Folyósítási díj
  • Értékbecslési díj
  • A közjegyző munkadíja
  • Vagyonbiztosítási díj
Kezes, kezesség
A kezesség a hitel egyik legfontosabb biztosítéka, mellyel az ügyletbe bevont résztvevők elkötelezettségét igyekszik a hitelező biztosítani. Kezes az a személy, vagy szervezet, aki teljes vagyonával felelősséget vállal a hitelügyletben a hitel visszafizetésére. Kezességen belül megkülönböztethetünk egyszerű (sortartó) kezességet és készfizető kezességet, mely egyetemleges, vagyis sorrendiség nélkül érvényesíthető. A hitelszerződések esetén a bankok kizárólag készfizető kezességet fogadnak el.
Kölcsönszerződés / hitelszerződés
A kölcsönszerződés tartalmáról a Ptk. rendelkezik. A legegyszerűbb kölcsönszerződésben a hitelező által folyósított hitel összege, futamideje és kamatai foglaltatnak benne. A pénzintézetekkel kötött hitelszerződésekben általában a különböző feltételek, biztosítékok és sok más egyéb adat is szerepel.
Közjegyzői okirat
Ezt az iratot közjegyző készíti. A dokumentum formátumáról a 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) rendelkezik. A közjegyzői okirat szerepe hitelezői szempontból, hogy abban az esetben, ha az adós nem, vagy nem megfelelően fizet, a közokiratba foglalt követelés bírósági eljárás nélkül közvetlenül végrehajtható legyen. Ez a dokumentum közhitelesen igazolja a kötelezettségvállalás, a hitelügylet feltételrendszerét, kezdetét. Formáját tekintve a gyakorlatban kétféle közjegyzői okiratot alkalmaznak: lehet szó egyoldalú tartozáselismerő okiratról, vagy kétoldalú közjegyzői okiratról. Utóbbi esetben egyszerre van jelen a szerződéskötéskor a hitelező képviselője, a közjegyző, valamint az ügyfelek.
NAV adóigazolás
Többnyire nullás vagy nemleges adóigazolást értünk alatta. Ez az okirat azt tanúsítja, hogy az adott személynek, vagy szervezetnek nincs tartozása a NAV felé. A dokumentum az Ügyfélkapun keresztül is igényelhető.
Óvadék
Az óvadék a biztosítékok egyik formája. A követelés biztosítására az adós valamilyen pénzügyi eszközt, például értékpapírt, vagy készpénzt ad át a hitelezőnek, melyből a hitelező az adóssal szembeni esedékes követeléseit közvetlenül kielégítheti.
Önerő
Az önerőnek első sorban az ingatlan adásvételt finanszírozó, illetve beruházási, vásárlási hiteleknél van jelentősége. Ez a vételárnak, illetve a projekt költségvetésének az a része, amellyel az adósnak rendelkeznie kell a vásárlás előtt. Az önerőt – bizonyos termékeknél - hitelből is lehet finanszírozni, viszont mivel az önerő feladata a kölcsönadó kockázatának mérséklése, ilyenkor a hitel általában drágább.
Önkormányzati adóigazolás
A NAV adóigazoláshoz hasonlóan ez a dokumentum is arra szolgál, hogy bizonyítsa: az adott cégnek vagy személynek nincsen adótartozása a székhelye, vagy telephelye szerint illetékes önkormányzat felé. Amíg a NAV igazolás az államháztartás felé nyilvántartott adó és egyéb jellegű köztartozás mentességet igazolja, addig az önkormányzati igazolás a helyi illetékességű adókról és közterhekről szól.
Szerződéskötési díj
A pénzintézetek felszámolhatják a velük történő szerződéskötés költségeit, ez a szerződéskötési díj. Ez a díj nem összetévesztendő a közjegyzői díjjal, melyet a közokirat elkészítéséért a közjegyző felé kell megfizetni. Az összeget a szerződés megkötésekor kell megfizetni, akár akkor is, ha a hitel folyósítása csak később történik meg. A szerződéskötési díjat sok esetben a pénzintézetek elengedik, vagy akciók keretében jelentősen mérséklik azt.
Támogatott hitel
A támogatott hitel kondícióit tekintve a piacinál kedvezőbb feltételek mellett vehető igénybe. A támogatást jellemzően az állam, vagy az EU valamely programja biztosítja, általában kamattámogatás formájában. A piacinál alacsonyabb kamatozás ugyanakkor nem feltétlenül jelent olcsóbb hitelt, jelentheti azt is, hogy adott kamatszint mellett a hitelező nagyobb kockázatot tud vállalni, pl. kevésbé j minősítésű ügyfelek finanszírozását is vállalhatja.
Törlesztés, törlesztési módozatok
A hitel törlesztése során a pénzáram és azzal együtt a törlesztő részletek két fontos elemét kell megkülönböztetnünk: tőketörlesztés és kamatfizetés. Ezek összege adja a fizetendő törlesztőrészletet.

A tőketörlesztés a fennálló tőketartozásunk visszafizetése, míg a kamat a pénzhasználat díja.

A törlesztőrészletek mértékét eltérő módozatokkal szokás kiszámolni. A leggyakoribb módozatok az annuitás és a lineáris törlesztés. Annuitás esetén a hitelhez kapcsolódó havonta, vagy periódusonként esedékes fizetendő részlet a futamidő során egyenlő, így azonban a tőketartozásunk lassabban csökken. Lineáris módozat alkalmazása esetén a tőkerészletek kerülnek egyenlően elosztásra. Ez utóbbi esetben tehát a fizetendő kamat + tőkeösszeg havonta csökkenő mértékű, hiszen folyamatosan és egyenlő mértékben csökken a tőketartozás. Az annuitásos módszer előnye, hogy kiszámíthatóbb az adós részére, míg a lineáris módozattal kisebb lesz a teljes futamidő során fizetendő kamat mértéke.

Tulajdoni lap
A tulajdoni lap az ingatlan legfontosabb azonosító dokumentuma. Ez az okirat az ingatlan-nyilvántartás adatait tartalmazza, az érintett ingatlanra vonatkozóan. Minden ingatlannak saját tulajdoni lapja van. Az ingatlanokat helyrajzi szám jelöli. A lap tartalmazza az ingatlan számszerűsíthető adatait, a tulajdonos(ok) adatait, illetve az ingatlanhoz tartozó jogokat (pl. haszonélvezeti jog, vételi jog), mindezeket historikusan visszamenőleg.
Türelmi idő
A türelmi idő általában azt jelenti, hogy a hitelt, illetve annak tőke részét késleltetve kell elkezdeni fizetni. A gyakorlatban a futamidő elején legtöbbször csak a kamatot köteles megfizetni az adós, a tőketartozás visszafizetését csak a türelmi idő lejárta után kell megkezdeni.  Érdemes figyelembe venni, hogy azonos futamidő alatt így viszont kevesebb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a tőketartozást törlesszük. A türelmi idővel rendelkező hitelek törlesztőrészlete így jelentősen magasabb lehet.
Zálogjogosult
A zálogjogosult az a személy, vagy szervezet, akinek a javára a zálogjogot megalapították. A zálogjog azt jelenti, hogy amennyiben a visszafizetés feltételei nem teljesülnek, a zálogjogosult a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet. Ő tehát az, akinek az érdekeit a jelzálog védi.
Végtörlesztés
Az előtörlesztés azon válfaja, amikor a hitel tartozás teljes összege visszafizetésre, a hitelügylet pedig lezárása kerül az előre tervezett, és szerződésbe foglalt, futamidő vége előtt. Végtörlesztéskor a hitelező kimutatást készít a végtörlesztéshez befizetendő teljes összegről, mely tartalmazza a fennálló tőketartozást, a végtörlesztés időpontjáig felmerülő valamennyi kamat és egyéb díj jellegű költséget. A végtörlesztést követően pedig hitelező kiadja a biztosítékainak feloldásáról a törlési dokumentációt (pl. ingatlan jelzálog törlési engedély).
Vételi jog
A vételi jog alapítása a jelzálogjoghoz hasonlóan szerződéssel történik. Ha egy adott dologra, jellemzően zálogtárgyra vételi jogot jegyeznek be határozott, vagy határozatlan időre, azt a vételi jog jogosultja a feltételek bekövetkezésekor megvásárolhatja az előre kikötött opciós áron. Gyakorlati példával élve, ha egy hitelügyletben jelzálogba vont ingatlant a hitelező vételi joggal is biztosít, nem fizetés esetén a hitelező gyakorolhatja vételi jogát az előre kikötött áron.
Zálogkötelezett
A zálogkötelezett személy vagy gazdasági társaság az, aki a hitelszerződéskor felajánlott zálogtárgy tulajdonosa, vagyis legtöbbször annak az ingatlannak a gazdája, amelyre a jelzálogot bejegyezték. Ha valaki zálogkötelezett egy hitelben, az azt jelenti, hogy a hitelért kizárólag a zálogtárgy értékével felel, a jövedelmére nem terhelik rá az adós mulasztása miatt keletkezett tartozást és költségeket.