Vállalkozói hitelek és lakossági hitelek elbírálása közötti legfontosabb különbségek, amelyeket érdemes szem előtt tartani

2022.02.02. 14:59

A vállalati szférában bevett gyakorlat, hogy a cégek kiadásaik egy részét banki hitelből, vagy beruházásaikat részben kölcsönökből fedezzék, ezért a már működő, de főképp a most induló vállalkozások esetében érdemes tisztában lenni a lakossági hitelek és a vállalkozói hitelek igénylési folyamatának, elbírálásának és feltételei közötti különbségekkel.

A hitelelbírálás folyamata természetes személyek (magánemberek) és gazdasági szereplők (cégek, gazdasági társaságok, akár non-profit szervezetek) esetében hasonló szempontok figyelembevételével, de mégis eltérő gyakorlattal történik. A kereskedelmi bank vagy pénzintézet az igénylés benyújtását követően megállapítja, hogy a hitelt felvevő megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyekkel a kötelezettségvállalást teljesíteni képes, azaz, hogy a rendelkezésére bocsátott pénzösszeget és annak kamatait vissza tudja-e fizetni.

Azonban ha részleteibe menően vizsgáljuk meg az elbírálás feltételeit, akkor láthatjuk, hogy a személyi és vállalkozói hitelek minősítésének folyamatai lényegesen eltérnek egymástól. Jelenlegi cikkünkben a lakossági hitelek és a vállalkozói hitelek közötti különbségeket mutatjuk be többek között kockázat, konstrukció és folyósítási idő szempontjai szerint.

Milyen konstrukciók érhetők el a vállalati hitelek és a lakossági hitelek esetében?

A különböző hitelkonstrukciók megértéséhez először érdemes áttekinteni, hogy melyek a leggyakoribb felhasználási célok a hiteligénylők köre szerint.

A vállalatok legtöbb esetben beruházásra (pl. ingatlanvásárlás, építés, gépbeszerzés) illetve a forgóeszközök finanszírozására (készletezés, rezsiköltségek, kintlévőségek) finanszírozására igényelnek forgótőke- vagy beruházási hitelt.

A beruházási hitelek segítséget nyújtanak a kis-és középvállalkozásoknak

A lakossági hitelek esetében a legnépszerűbbek a jelzáloghitelek (lakhatási célú ingatlanvásárlás), valamint a fogyasztói és áruvásárlási hitelek, mely a hitel összegétől és pénzintézettől függően szinte “dobozos terméknek” tekinthető, ami azt jelenti, hogy magánszemélyek esetében a hitelt igénylő anyagi hátterének vizsgálatán kívül a kínált szolgáltatás feltételei és körülményei nagymértékben megegyeznek.

Fontos megjegyezni, hogy magánszemélyek esetében sem minden hitel számít dobozos terméknek, másik oldalról a vállalatok esetében is találhatók hasonló “dobozosított” konstrukciók. 

Példaképp tekintsünk egy olyan esetet, ahol a hiteligénylő cég relatíve alacsony – 100 millió forint alatti – összeget kíván felvenni. Az alacsony összeg miatt jellemzően, ebben az esetben nem rentábilis egyedileg vizsgálni az ügylet kockázatát, ezért a finanszírozók igyekeznek automatizálni, algoritmusok segítségével mérsékelt kockázatvállalás mellett egyszerűsíteni az elbírálást.

A kisvállalatok hiteltermékeit tehát a hitelintézetek előszeretettel próbálják “dobozosítani”, azaz standardizálni a konstrukciókat egy bizonyos (pl. Széchenyi Kártya), általában 50 millió forintot meg nem haladó összeghatárig.

Ezen termékek sorából némileg kilógnak a pénzügyi vállalkozásoknál elérhető hiteltermékek, melyek esetében – a finanszírozók kisebb szervezeti méretei miatt – még a kisvállkozások részére is elérhető egyedi elbírálás, így nagyobb kockázatvállalás is. A kisvállalkozások pénzügyi, gazdaságossági mutatói nem engednek ugyan komolyabb elemzést, de érvényesülhetnek szubjektív szempontok, vagy akár negatív információt is lehet egyedi indoklással magyarázni.

AKTUÁLISAN ELÉRHETŐ TERMÉKEK:

Széchenyi Mikrohitel MAX

Akár 50.000.000 forint
Fix 1%-os kamattal
Akár ingatlan célra is
Érdekel

EXIM Kishitel

Akár 150.000.000 Ft hitelösszeg
Beruházási és forgóeszköz hitelcélra
Exportőr cégek részére
Érdekel

Széchenyi Beruházási Hitel MAX

Akár 400.000.000 forint
Fix 1,5%-os kamattal
Maximum 10 év futamidő
Érdekel

Természetesen nagyobb, közel 100 millió forintot meghaladó nagyságrendű hitelösszeg esetén már egyedi elbírálásra,  gazdaságossági vizsgálatra és üzleti elemzésre kell számítani.

Kockázatot tekintve milyen eltérések vannak a vállalkozói és lakossági hitelek között?

Egy adott hitelkonstrukció kockázata szinte minden esetben annak behajthatóságából eredeztethető.

A kockázat felméréséhez először összesítik az igénylő vizsgálata során szerzett információkat, majd azok alapján minősítik az adóst. Az alkalmazott metrikák segítségével általában az 5 adósosztály egyikébe sorolják be az igénylőket, mely metrikák hitelintézetenként eltérőek és a döntési kritériumok rendszere legtöbb esetben üzleti titoknak minősül.

Természetes személyek esetében a kockázatértékelés lényegesen egyszerűbb művelet, ugyanis a magánszemélyek bevételeiről a NAV folyamatos nyilvántartást vezet, amelyek hitel igénylésekor lekérhetők a bankok által. Talán a legfontosabb szempont azonban az, hogy a magánszemély adós bér jellegű bevétele stabilabb adósságszolgálatnak minősül, mint a vállalkozói bevétel. Egyúttal a visszafizetéskor nem szempont, hogy a hitelfelvétellel az adósságszolgálati képesség változik- e vagy sem, hiszen vélhetően nem lesz attól magasabb a jövedelmünk, hogy mondjuk lakáshitelt veszünk fel. Tehát a bérjellegű jövedelemre vetített adósságszolgálati terhek jól meghatározzák, milyen mértékű havi törlesztést bír el az adós.

Cégek esetében a kockázat becslése a legtöbb esetben egy komplexebb folyamat, mivel a kockázatkezelők azt is figyelembe veszik, hogy mennyire kiszolgáltatott az adott vállalkozás az egyedi és piaci kockázatoknak, ráadásul a legtöbb esetben a vállalkozói hitel célja a jövedelemtermelő képesség javítása. 

Példaként vegyünk egy kisvállalkozást, amelynek éves árbevétele 800 millió forint, saját tőkéje 600 millió forint és 2 millió euró devizahitelt kíván felvenni. A kölcsön összege már szemre is aránytalan, még akkor is, ha az fokozza a jövedelemtermelő képességet. Ilyen esetben számos kockázati kérdést kell megválaszolnunk, hogy a hitelfelvétel ésszerűségét igazoljuk:

  • Hány és milyen vevőink vannak? Mi történik, ha valamiért a fontos vevőinket elveszítjük?
  • Hogyan tudjuk a szervezetünket a nagyobb feladatokhoz igazítani?
  • Milyen ütemben tudjuk a kölcsön összegét felhasználni?
  • Mennyi időn belül fordul termelőre a felvett összeg? (Például, ha 2 évig építkezünk belőle, miből fedezzük a törlesztést addig?)
  • A lista nagyon hosszú lehet… 

Ahogyan azt a példa is szemlélteti, a vállalkozói hitel elbírálásakor a legfontosabb tényező, hogy gazdasági stabilitást tudjunk prezentálni.

Milyen adatokat vizsgálnak meg a hitel elbírálásához? 

Ahogy azt korábban említettük, a lakossági és vállalati hitelek elbírálási folyamatai között a legszámottevőbb különbség a vizsgált adatok szintjén mutatkozik.

A vállalkozói hitelek esetében a vizsgálat során figyelembe vesznek

  • számszerűsített adatokat
  • és szubjektív szempontokat.

A számszerűsített adatok elemzését a gazdálkodó tevékenységéről alkotott egzakt kép kialakításához alkalmazzák, mely során többek között feltérképezik az aktuális pénzügyi helyzetét is. A szubjektív szempontokat a nehezen számszerűsíthető adatok értelmezése érdekében veszik figyelembe.

Szubjektív szempontok elemzésekor a gazdálkodó személyét is megvizsgálják

A teljes kép kialakításához továbbá megvizsgálják a(z)

  • vállalkozás vagyoni helyzetét,
  • fő tevékenységet és annak rendeltetésszerű végzéséhez szükséges képesítések meglétét,
  • árbevétel mértékét és dinamikáját (pl. szezonalitás, növekedés mértéke),
  • eddigi lezárt üzleti évek mérlegét, eredménykimutatást, főkönyvi kivonatokat,
  • meglévő hiteleket,
  • vállalkozás és a gazdálkodó lejárt tartozásait és követeléseit,
  • gazdálkodó személyét és szakmai életútját,
  • ismert negatív információkat (végrehajtás, felszámolás),
  • hitelcélt és árbevételnövelő képességét,
  • üzleti tervet,
  • vevői kört és főbb üzleti függőségeket.

Személyi kölcsönök esetében elemzik a kölcsönigénylő és adóstárs 

  • vagyoni helyzetét,
  • jövedelmi helyzetét, munkaviszonyát,
  • felajánlott biztosítékait 
  • és a meglévő banki kapcsolatokat.

Mennyi időt vesz igénybe egyes esetekben a hitelösszeg folyósítása?

Vállalkozói hitelek esetében általában 2 hét és akár több hónap közötti idővel érdemes számolni. A banki döntési folyamat időtartama függ a hitel típusától, melyek közül jellemzően a beruházási hitelek elbírálása igényli a legtöbb várakozást, ebben az esetben átlagosan minimum 4 héttel érdemes kalkulálni. A rövid távú, forgóeszköz hiteleknél, folyószámlahiteleknél 1-2 hét a jellemző. A vállalati kölcsönök esetében továbbá kalkulálni kell a

  • a megvizsgálandó dokumentumok beszerzéséhez szükséges idővel (melyek közül jópárat beszerezhetünk elektronikusan),
  • a jóváhagyási folyamat idejével,
  • a cég hiteligénylésre történő felkészítésével,
  • a szerződésírás és folyósítás átlagosan 1-2 hetet igénybe vevő időtartamával,
  • és végül a hitelösszeg felhasználásának igazolásával.

Az összeg folyósításához szükséges idő függ a választott konstrukció feltételeitől, valamint az ügyfelektől is

Személyi kölcsönök esetében a folyósítási folyamat is gyorsabb, mint a vállalkozói hitelek esetében. Az idő kérdésben olyan szempontok is közrejátszanak, mint hogy annál a banknál igényeljük-e a kölcsönt, amelyiknél számlánkat vezetjük, ebben az esetben az utóbbi években akár már eltekintenek a jövedelemigazolástól is.

Több banknál a személyi kölcsön már online is igényelhető, némelyik bank már 24 óránál is rövidebb hitelügyintézést ígér, amelyet a standardizált hitelkonstrukciók tesznek lehetővé, azonban egy jelzáloghitel például természetesen több időt vesz igénybe, amely akár 2-3 hét is lehet.

Vállalkozói hitelek a Hitelpontnál

A vállalkozói hiteligénylés összetett folyamat, ezért nagyfokú felkészültséget és tájékozottságot igényel a vállalkozók részéről is. A cikkben leírtak tájékoztató jellegűek, ezért amennyiben vállalkozói hitel felvételét tervezi, további információért forduljon a Hitelpont-hoz bizalommal!